Az 1990-es emlékév óta az egész világon, ötven éve Ausztriában nem rendeztek akkora Van Gogh-kiállítást, mint amilyen mától látható a bécsi Albertinában. A kiállítás ötvenegy festménnyel és nyolcvankilenc rajzzal idézi meg a modern művészet egyik úttörőjének életművét.
Van Gogh az Albertinában
Rajzolt képek és színes rajzok - Tíz év, száznegyven alkotás ötven múzeumból
Az 1990-es emlékév óta az egész világon, ötven éve Ausztriában nem rendeztek akkora Van Gogh-kiállítást, mint amilyen mától látható a bécsi Albertinában. A kiállítás ötvenegy festménnyel és nyolcvankilenc rajzzal idézi meg a modern művészet egyik úttörőjének életművét.
Több mint félszáz múzeum, magángyűjtemény kölcsönzött alkotásokat a bécsi Albertinában tegnap megnyílt, a nagyközönség számára mától látogatható kiállításra, amelyet a nagyhírű osztrák múzeum az amszterdami Van Gogh Múzeummal együttműködve rendezett. A kiállítás nem csupán a bemutatott művek minőségét és számát illetően kiemelkedő jelentőségű, hanem azért is, mert – részben a bécsi közgyűjtemény adottságaiból következően – sajátos nézőpontból mutatja be a holland művész munkásságát. Ahogyan a tárlat címe – Rajzolt képek – is ígéri, a festőt és a rajzolót együtt láttatja, hogy érzékeltesse, hogyan készítette elő Van Gogh kifejezési eszközökben gazdag rajzművészete a festményeken megfigyelhető expresszív ecsetkezelést. Ahogyan az Albertina igazgatója, Karl Albrecht Schröder fogalmazott a sajtótájékoztatón, Van Gogh ma főként festőként ismert, aki utolsó éveinek pasztózus festésmódjával, világító színkontrasztjaival és dinamikus ecsetvezetésével a modern művészet egyik atyjává vált. Arról viszont gyakran elfeledkezünk, hogy a rajz már akkor meghatározó szerepet játszott munkásságában, amikor huszonhét évesen elhatározta, hogy művész lesz, és autodidaktaként képezve magát egyfajta rajzi „kézírást” fejlesztett ki papírmunkáin, de késői éveiben ugyancsak domináns jelentőségű volt a számára. A rajz – derül ki a kiállított művek együtteséből – sosem csak vázlat, skicc vagy éppen a másolás eszköze volt a művész számára, hanem önálló, élethosszig tartó kísérletezési terep.
Az állítás annál is inkább meggyőző, mert a különböző múzeumokból kölcsönzött rajzok és festmények az Albertinában egymás mellett kiállítva nyomatékosíthatják, mint például a Restaurant Sirene rajzi (Van Gogh Múzeum) és festmény (Musée d’ Orsay) változata. Ritkán látható műegyüttesként jelennek meg a Les Saintes-Maries-de-la-Merben készült rajzok, festmények, vagy a Saint-Rémy-i elmegyógyintézet belső tereit, illetve az akkor még álló párizsi városfalakat ábrázoló rajzok. A budapesti Szépművészeti Múzeum korai és késői rajzot egyaránt kölcsönzött a kiállításra – a kölni Dumont kiadónál megjelent katalógusban a rendezők név szerint is köszönetet mondanak Baán Lászlónak, Bodnár Szil-viának és Czére Andreának, a Szépművészeti Főigazgatójának, illetve muzeológusának a művek kölcsönzéséért, többször is hivatkoznak a két évvel ezelőtti budapesti Van Gogh-kiállítás Geskó Judit szerkesztette katalógusára.
A kiállítás december 8-ig, meghosszabbított nyitvatartási időben, azaz reggel kilenctől este hét, szerdánként este kilenc óráig látogatható, jegyek elővételben nemcsak az Albertinánál (www.albertina.at), hanem az Österreich Ticketnél (www.oeticket.at), illetve a Wien Ticketnél (www.wienticket.at) is válthatók.