Bemutatkozunk


Nagy szeretettel üdvözöljük honlapunkon!

A LAJTORJA Fiatal Alkotóművészek Kulturális Egyesülete egy baráti társaságból alakult 2003-ban. Tagjaink olyan alkotóművészek, akik valamilyen formában kötődnek városunkhoz, Szegedhez. Közülünk nem mindenki képes megélni képzőművészeti alkotómunkájából, bár megfelelő mecénás réteggel és befogadó galéria hálózattal a hátunk mögött ezt is megtehetnénk. Ezen a helyzeten próbál segíteni egyesületünk: pályázatokon való részvétellel, kiállítások szervezésével és egy kollektív műterem létrehozásával. Az IKV jóvoltából sikerült is egy alkotó és szellemi műhelyt megvalósítanunk.
2004 őszén rendeztük meg első közös tárlatunkat Fiatal Alkotóművészek I. Szegedi Őszi Tárlata elnevezéssel, melyet hagyományteremtő módon minden évben szeretnénk megszervezni. Tevékenységünkhöz szeretettel várunk mindenféle támogatást a városunktól, művészetpártoló cégektől és magánszemélyektől.

Az egyesület jelképe: Egy négyzetbe foglalt jel, amely magában hordozza a napot, a létrát, - mellyel az ember fokozatosan juthat egyre feljebb - és a szemet, ami az alkotóművészethez nehezen nélkülözhető. A négyzet színe a felhasználás célját tekintve változhat. A benne foglalt jel mindig fehér.

A LAJTORJA Fiatal Alkotóművészek Kulturális Egyesülete 2005. évi Közhasznúsági jelentése

1. Számviteli beszámoló
A LAJTORJA Fiatal Alkotóművészek Kulturális Egyesülete kettős könyvvitelt vezető, közhasznú besorolású társadalmi szervezet. Kulturális tevékenységet folytat. Vállalkozási tevékenységet nem folytat. Összes árbevétele az év folyamán 108 e Ft volt, melyet támogatás címén részben magánszemélyektől, részben társas vállalkozásoktól, intézményektől kapta működési költségei fedezésére.
A számviteli törvény szerint előírt, Mérlegből és Eredmény kimutatásból álló 2005. évi Számviteli beszámolót lásd a mellékletben.

2. A költségvetési támogatás felhasználása
Az egyesület a 2005. évben költségvetési támogatásban nem részesült, pályázaton nem nyert.

3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás
Bevétele az év folyamán 108 e Ft volt, melyet támogatás címén részben magánszemélyektől, részben társas vállalkozásoktól, intézményektől kapta működési költségei fedezésére. Az Egyesület a közhasznú tevékenység negatív eredményét (41 e Ft veszteség) az előző évben felhalmozódott tartalékból kívánja pótolni bízva abban, hogy a jövőben az eddigieknél több támogatásban részesül célkitűzései megvalósításához.

4. A központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől a 2005. évben támogatást nem kapott.

5. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege
Az Egyesület tisztségviselői közül senki sem részesült juttatásban.

6. A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló
A LAJTORJA Fiatal Alkotóművészek Kulturális Egyesülete célja a fiatal alkotóművészek támogatása, részükre segítségnyújtás képességeik kibontakoztatása érdekében, a nagyközönség előtt történő bemutatkozás elősegítése. Célja a kortárs alkotóművészet népszerűsítése, a társadalom vizuális kultúrájának fejlesztése, ennek keretében ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő kiadványok szerkesztése és megjelentetése.
Az Egyesület segíti a bel- és külföldön megrendezésre kerülő események szervezését, lebonyolítását. Támogatja a határon túlra rekedt magyar alkotóművészeket és kulturális szervezeteket. Kiállításokat, kulturális rendezvényeket szervez. Segíti a különböző nemzetek alkotóművészeinek egymáshoz való közeledését.
Fő tevékenysége: kulturális tevékenység, nevelés, oktatás, ismeret-terjesztés. Az Egyesület a 2005. évben megrendezte második nagyszabású közös kiállítását FIATAL ALKOTÓMŰVÉSZEK II. ŐSZI TÁRLATA címmel, mely óriási sikert aratott. Közhasznú tevékenységének végzéséhez eszközöket nem vásárolt anyagi lehetőségek hiányában, azokat saját tulajdonnal pótolták.

Alapszabály 2003.

1.   Az egyesület neve: "LAJTORJA Fiatal Alkotóművészek Kulturális Egyesülete"
Az egyesület székhelye: 6722 Szeged, Vitéz. u.16.
Az egyesület jelképe: Négyzetbe foglalt jel, amely magába foglalja a napot, a létrát, a szemet. A négyzet színe a felhasználás célját tekintve változhat. A benne foglalt jel mindig fehér. Az egyesület neve csupa kisbetűvel íródik.

Az egyesület működési területe: Dél- alföldi Régió

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA

Az egyesület célja működési területén
- a fiatal alkotóművészek támogatása, részükre segítségnyújtás képességeik kibontakoztatása érdekében.
- segítségnyújtás a fiatal alkotóművészek részére a nagyközönség előtt történő bemutatkozás elősegítése érdekében,
- az alkotóművészet népszerűsítése, a társadalom vizuális kultúrájának fejlesztése, ennek keretében ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő kiadványok szerkesztése és megjelentetése
- segítségnyújtás a fiatal alkotóművészek részére a bel- és külföldön megrendezésre kerülő események szervezése, lebonyolítása, ezzel kapcsolatos pályázatok kiírása terén, kiállítások, kulturális rendezvények szervezése
- kapcsolattartás a hasonló tevékenységet végző hazai és külföldi egyesületekkel és más szervezetekkel a különböző nemzetek alkotóművészeinek egymáshoz való közeledése érdekében

3.  AZ EGYESÜLET TEVÉNYSÉGE

Az egyesület olyan közhasznú tevékenységet végez, amely a társadalom és az egyén közös érdekeinek és igényeinek kielégítésére irányul, ennek érdekében jelen alapító okirat 2. pontjában meghatározott célok elérése érdekében az alábbi tevékenységeket valósítja meg:

  1. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (1997. évi CLVI. tv. 26. § c/4 pont) Ezen belül anyagi és oktatási segítséget nyújt a fiatal alkotóművészek részére képességeik kibontakoztatása érdekében. Szervezési és anyagi segítséget nyújt a fiatal alkotóművészek nemzetközi rendezvényeken való részvételéhez. Lehetőségeihez mérten támogatja a nemzetközi cserekapcsolatok létrejöttét és működését.

-     Kulturális tevékenység (1997. évi CLVI. tv. 26. § c/5 pont)Ennek keretében segítséget nyújt a fiatal alkotóművészek részére a nagyközönség előtt történő bemutatkozás lehetőségeinek megteremtése érdekében, népszerűsíti az alkotóművészetet, segíti a társadalom vizuális kultúrájának fejlesztését, támogatja ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő kiadványok szerkesztését és megjelentetését, szervezési és anyagi segítséget nyújt kiállítások és kulturális események megrendezéséhez.

Az egyesület céljai elérése érdekében gazdálkodik vagyonával, szolgáltatásokat nyújt. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. Lehetővé teszi, hogy a közhasznú cél érdekében folytatott tevékenységéből és szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhessen.

Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesület célul tűzi ki továbbá, hogy jelen alapító okirat 2. pontjában meghatározott célok elérése érdekében az egyesület vagyonát gyarapítsa, ezt belső szellemi tőkével és a céljait előmozdító tevékenységgel, valamint külső támogatók segítségével kívánja megvalósítani.

4. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

Az Egyesület a következő tagsági formákat ismeri el:

  1. (egyéni) tag
  2. pártoló tag
  3. tiszteletbeli tag

Tagként felvehető minden magyar állampolgár, aki a belépési nyilatkozatban aláírásával vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában és az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, rendszeresen fizeti a tagdíjat. Az Egyesületbe való belépés önkéntes.

Az Egyesület pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az, aki a belépési nyilatkozatban vállalja az Egyesület célkitűzéseink erkölcsi és anyagi támogatását. Pártoló tag jogi személy is lehet.

 Az Egyesület tiszteletbeli tagjává választható az a személy, aki az alkotó- és képzőművészet terén kimagasló érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagokat a Közgyűlés választja. A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem kötelesek fizetni.

Az egyesületi tagság tagfelvétellel kezdődik. Az egyesületi tagság megszűnik:

- önkéntes kilépéssel,
- a tagdíj, illetve a vállalt anyagi támogatás megfizetésének felszólítás ellenére történő elmulasztásával,
- a tag halálával (törléssel),
- kizárással.

Az egyesületi tagok felvételéről az Elnökség dönt. Ez a jogkör az elnökségi tagokra vagy az Egyesület más szervére átruházható. Az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet.

5. AZ EGYESÜLETI TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Az egyesület tagjainak jogai:
- a tag részt vehet az Egyesület rendezvényein,
- a tagok bármely tisztségre megválaszthatók, de a képviselettel járó tisztségre csak nagykorúság és büntetlen előélet esetén,
- a tagok részt vehetnek a közgyűlés munkájában,
- a tagok véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármely kérdésben, az Egyesület felügyelő szervénél indítványozhatják az Egyesület jogszabályba illetőleg az Egyesület Alapszabályába vagy más szabályzatába ütköző határozatok megsemmisítését,
- részesülhetnek az Egyesület által biztosított kedvezményekben,
- az Egyesület vagyontárgyait külön megállapított szabályok szerint használhatják,
- jogosult az Egyesület működéséről és anyagi helyzetéről az Elnökségtől felvilágosítást kérni és kapni.

Az Egyesület tagjainak kötelességei:
- az Alapszabály betartása, az Egyesület vezető szervei határozatának végrehajtása,
- a tagsági díj fizetése, melynek összegét a Közgyűlés határozza meg.
- Az Egyesület vagyonának megóvása
- Az Egyesületi célok előmozdítása érdekében lehetőségeihez és képességeihez mérten rendszeres egyesületi munka kifejtése.

6. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

A Közgyűlés


Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlésen valamennyi tag részt vehet. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok egyharmada ezt írásban kéri a napirendi pontok megjelölésével, vagy ha a felügyeleti szerv azt írásban indítványozza. A Közgyűlést az elnök hívja össze legalább évente egy alkalommal, a napirendi pontokról előzetesen legalább 15 nappal írásban tájékoztatva a tagokat. A Közgyűlés nyilvános. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok több, mint 50%-a  jelen van.

Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem határozatképes, az emiatt elhalasztott Közgyűlés 30 napon belül történő másodszori összehívása során az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt. Kétharmados többség szükséges az Egyesület feloszlatásának valamint más egyesülettel történő egyesülésének kimondásához és az Alapszabály módosításához. Titkos szavazást kell elrendelni, ha a jelenlevők fele kéri. Személyi kérdésekben titkos szavazás dönt. Ez a szavazásra vonatkozó szabály érvényes az Egyesület minden szervére.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az Egyesület megszűnésének, más egyesülettel történő egyesülésének kimondása, döntés egyesületi szövetségbe történő belépésről és kilépésről,
- az Alapszabály megállapítása és módosítása,
- a tiszteletbeli elnök, az elnökségi tagok megválasztása
- a tagsági díj, illetőleg a pártoló tagok anyagi hozzájárulása minimális összegének meghatározása,
- az éves beszámoló jóváhagyása
- A közhasznúsági jelentés elfogadása
- az Egyesület általános, éves pénzügyi- és munkatervének elfogadása, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel,
- az Elnökség döntéseivel szemben beadott fellebbezésekkel kapcsolatos határozathozatal,
a kiemelkedő alkotóművészeti, képzőművészeti munkát végző személyek vagy csoportok elismerése.

A Közgyűlést az általa megválasztott levezető elnök vezeti. A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet két résztvevő hitelesít aláírásával. A jegyzőkönyvet a titkár vagy az általa megbízott személy vezeti, melyben szerepelnek a közgyűlés határozatai, tartalmazva a döntések tartalmát, időpontját, helyét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők arányát (ha lehetséges személyét).

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 685. §. B) pontja szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozója) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatási keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség


Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az Egyesület tevékenységét és a gyakorlati munkát a közgyűlések között a 5 tagú Elnökség koordinálja, irányítja, ellenőrzi. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az Elnökség feladatait az Alapszabálynak és a Közgyűlés határozatainak megfelelően végzi. Az Elnökség jogosult dönteni minden olyan kérdésben, melyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy más szerv hatáskörébe.
Az elnökség évente legalább 6 alkalommal ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze, az ülés időpontjáról, helyéről és a napirendi pontokról előzetesen írásban tájékoztatva az érintetteket, az ülés előtt 7 nappal. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség tagjainak legalább 2/3-ának jelenléte esetén határozatképes. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség ülésén jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet két résztvevő hitelesít aláírásával. A jegyzőkönyvet a titkár vagy az általa megbízott személy vezeti, melyben szerepelnek az ülés határozatai, tartalmazva a döntések tartalmát, időpontját, helyét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők arányát.

Az Elnökség tagjai:

  1.  
    • az elnök (1 fő),
    • elnökségi tagok (3 fő)
    • titkár (1 fő)

Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja. Elnökségi tag lehet az az egyesületi tag, aki büntetlen előéletű és vállalja a megbízatását. Nem lehet az Elnökség tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, ezen közhasznú szervezet megszűntét követő két évig. Az Elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.

Az elnökségi tagság megszűnik:
- önkéntes lemondással,
- elhalálozással,
- az Egyesületből való kilépéssel,
- leváltással, a Közgyűlés leválthatja az elnökségi tagot, ha a tagok egyharmada azt a közgyűlés előtt írásban kéri, és a leváltást a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

Az Elnökség feladata és hatásköre:
- az Egyesület tevékenységének koordinálása,
- az egyesület által nyújtott támogatások odaítélése
- az Egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtése, programok szervezése és lebonyolítása,
- bizottságok létrehozása, megszűntetése,
- a bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak megbízása, az adott testületek tagjai véleményének figyelembe vételével, a megbízatások visszavonása, ha a tisztségviselő tisztségéből eredő vállalt feladatainak nem tesz eleget,
- az Egyesület költségvetési tervezetének, közhasznúsági jelentésének előterjesztése a Közgyűlés felé, a gazdálkodásról valamint az Egyesület éves tevékenységéről való beszámolás a Közgyűlés előtt.
- a Közgyűlés előkészítése,
- alapítvány, gazdasági társaság létesítése illetve döntés ez utóbbi végelszámolással történő megszűntetéséről,
- a Közgyűlés által alapított elismerések és díjak odaítélése.
- Az Elnökség által alapított elismerések és díjak odaítélése

Az Elnökség feladatait az Alapszabály rendelkezései valamint a Közgyűlés határozatai szabják meg. Tevékenységéről köteles a Közgyűlésnek évente számot adni.

A Közgyűlés illetve az Elnökség döntéseinek illetőleg jogszabály vagy jelen okirat rendelkezései szerinti nyilvánosságra hozandó jelentéseinek az érintettekkel való közléséről, illetve nyilvánosságra hozataláról az elnök gondoskodik.

A döntések érintettekkel való közlése írásban, postai úton történik. A döntések és jelentések nyilvánosságra hozatala oly módon történik, hogy a meghozatalukat követően azokat haladéktalanul ki kell függeszteni az egyesület székhelyén megfelelő időtartamra, de legalább 15 napra.

Tisztségviselők:
A Lajtorja Fiatal Alkotóművészek Kulturális Egyesületének tisztségviselői: az elnök és a titkár. A tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint képviseleti joggal rendelkeznek.

Az elnök
- jogosult képviselni az egyesületet
- vezeti és szervezi az elnökség munkáját,
- összehívja a közgyűlést
- előkészíti a Közgyűlésre az egyesületi beszámolót
- irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét, irányítja az Egyesület gazdálkodását,
- munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint,
- intézkedik és dönt a Közgyűlés által hatáskörébe utalt ügyekben,
- rendszeresen és tevékenyen részt vesz az Egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában, a határozatok előkészítésében és végrehajtásában,
- jogosult és köteles az Egyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az Elnökség felé terjeszteni,
- felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott határozatokért,
- gondoskodik arról, hogy a gazdasági ügyintézés mindenkor a törvényeknek és rendelkezéseknek megfelelően történjen, ügyel a költségvetés szabályszerű végrehajtására és elősegíti a takarékos gazdálkodást,
- kapcsolatot tart a gazdálkodó és felügyeleti szervekkel
- összefogja az egyesület pályázati tevékenységét.

Az elnök feladatinak egy részét a képviseleti jog kivételével az egyesület bármely tagjára átruházhatja.

A titkár
- jogosult képviselni az egyesületet,
- részt vesz az Egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában,
- jogosult és köteles az Egyesületet érintő körülményeket, észrevételeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatokat terjeszthet az Elnökség elé.

A Közgyűlés határozatlan időre tiszteletbeli elnököt (elnököket) választhat a vizuális kultúráért és az Egyesületért kiemelkedően tevékenykedő tagok köréből. A tiszteletbeli elnök(ök) képviseleti joggal nem rendelkeznek.

Bizottságok
Az Egyesület feladatainak eredményesebb megvalósítása érdekében az Elnökség az Egyesület tagjai sorából szükség szerint bizottságokat hozhat létre, illetve működtethet. A bizottságok vezetőjét és tagjait az Elnökség bízza meg adott feladat elvégzésére legfeljebb négy évre. A bizottságok az Elnökség irányítása és Ellenőrzése mellett az Egyesület munkaprogramjával egyeztetett munkaterv alapján öntevékenyen működnek.

Egyéb szervek
Az Egyesület Elnöksége a működéssel kapcsolatos operatív feladatok, az ügyintézés ellátására apparátust hozhat létre. Az apparátus székhelye az Iroda.

7. AZ EGYESÜLET ANYAGI FORRÁSAI ÉS GAZDÁLKODÁSA

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. Az egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

Az egyesület bevételei:
a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
e) a tagdíj;
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

Az egyesület költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

Az egyesület nyilvántartásaira a hatályos könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

Az egyesület az államháztartás alrendszereiből - a normatív támogatás kivételével - csak írásbelis szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők és igénybe vehetők.

Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az egyesület az általa juttatott támogatásokat saját kezdeményezésére, vagy kérelemre nyújtja. Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az egyesület bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van

Az egyesület vagyonából pályázat útján nyújtható:
- támogatás alkotóművészek részére nemzetközi bemutatókon, rendezvényeken való részvételhez
- szociálisan hátrányos helyzetű családokból származó tehetséges fiatalok esélykiegyenlítő támogatása
- Ismeretterjesztő illetve figyelemfelkeltő kiadványok készítéséhez nyújtható támogatás
- támogatás kulturális rendezvényekhez és egyéb eseményekhez

Az Egyesület a helyi és országos diáklapokban, internetes honlapján (www.lajtorja.hu) valamint az egyesület székhelyén történő kifüggesztés útján nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket illetve azok mértékét és feltételeit (pályázat esetén a pályázati feltételeket), a működés módját valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. A juttatásokról az előkészítő szervek (bizottságok) előterjesztése alapján az Elnökség dönt. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

Az egyesület az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

Az Egyesület tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok tagdíjat kötelesek fizetni, egyebekben saját vagyonukkal az egyesület tartozásaiért nem felelnek.

Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. A bankszámla felett az Elnök a Titkárral rendelkezik.

Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
- a számviteli beszámolót;
- a költségvetési támogatás felhasználását;
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
- a cél szerinti juttatások kimutatását;
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentés elkészítése az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

8. EGYESÜLET MEGSZÜNÉSE

Az Egyesület megszűnik, ha:
- ha feloszlatását a Közgyűlés kétharmados többséggel kimondja,
- ha más társadalmi szervezettel egyesül,
- ha a felügyeleti szerv feloszlatja ,
- ha a felügyeleti szerv megállapítja megszűnését.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Amennyiben a vagyonról a Közgyűlés nem rendelkezik illetve ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyeleti szervek állapítják meg megszűnését, vagyona a hitelezők kielégítése után a SZÖGART Egyesületre száll.

Az Egyesület vagyona fel nem osztható, el nem ajándékozható.

9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület jogi személy.

Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratok nyilvánosak. Az elnök gondoskodik arról, hogy az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az érintett, illetve erre vonatkozó kérés alapján bárki betekinthessen. Ennek keretében a betekintést kérő személy írásos megkeresése alapján a kuratórium elnöke egyeztetett időpontban a betekintést a kérelmezőnek lehetővé teszi.

Az Egyesület működésével kapcsolatos - jelen okirat által nem részletezett kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. sz. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, továbbá a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.

NYILATKOZAT

A "LAJTORJA Fiatal Alkotóművészek Kulturális Egyesülete" elnevezésű egyesület nyilatkozik arról, hogy pártoktól független szervezet, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott, és a későbbiek folyamán sem fog, továbbá kijelenti, hogy politikai tevékenységet nem folytat.